A kezdő bloggoló keserve: a kutya sem nézett rám, ezért oldalogtam arrébb egy hónapon keresztül. De a cél nemes, ma pedig akkora hülyeség volt a Sportban, hogy muszáj írni.
Ma a 16.oldal főcíme: "Hódeszkában eddig tarolnak a hazaiak". A cikk idomul a címhez: lelkendezve számol be arról, hogy "Maelle Ricker az első nő, aki hazai pályán szerzett olimpiai aranyat Kanadának (eddig rendben - a szerk), - ugyanabban a sportágban, amelyben az első férfigyőzelem is született (hódeszka)"
Nos.
Magam is 37 éves férfiként idegenkedve nézek ezekre az ugribugri új sportágakra. Nekem a téli olimpia az az, amikor a marcona svéd állára ráfagy a hányás az 50 kilométeres sífutásban. Viszont csendes beletörődéssel veszem tudomásul, hogy vannak új sportágak, melyekkel meg kell barátkozni, és nem mellesleg meg kell különböztetni őket.
Például a hódeszkát, a szabadstílusú sieléstől.
Hogy a Nemzeti Sport professzionalista sportkedvelői számára is érthető legyen: a hódeszkánál egy izé van összesen a két lábon, míg a szabadstílusú sielénél mindegyik lábon egy-egy (összesen tehát kettő).
Kanada első hazai aranyérmét Bilodeau Alexander szabastílusú síben nyerte, mint az közismert. Hogy az NS legalább 50 %-ban jó legyen, igen: Ricker valóban hódeszkában.
